Minőségbiztosítás eszközei – Diagramok

Diagram

Az előző bejegyzésünkben megismerkedtünk azokkal a dokumentumokkal amivel a folyamataink fejlesztése során érdemes használnunk. 

 

Most pedig ismerkedésünk folytassuk az úgynevezett diagramokkal. Fontosnak tartom kiemelni jelentőségét, mert egy-egy diagram sokkal látványosabban ad információt mint egy táblázat. Valamint mivel a minőségbiztosítás egyik kulcs szerepe az adatok kiértékelésében is rejlik, ezért a nagy mennyiségű adatok a diagramok segítségével sokkal jobban átláthatóak. Jobban lehet vele követni az adatok változásának mértékét. 

Szóródási vagy más néven korrelációs diagram. 

A szóródási diagrammal általában két tényező közötti kapcsolat jellegét szokás vizsgálni. Ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy úgy gyűjtünk adatpárokat két egymással kapcsolatosnak ítélt tényezőről, hogy azokról tudjuk valamilyen jelenséget leírnak. Azaz, két jelenség mennyire függ össze. Például: mennyire erős a kapcsolat egy gyártó gép hőmérsékletének változása és a gép teljesítménye között

Szóródási
Pareto diagram 

Sokszor találkozom azzal, hogy a pareto diagramot simán oszlop diagramként értelmezik. Ugyan az oszlop diagramok csoportjába tartózik. Valóban, de sokkal több annál. A pareto diagrammal a mennyiségi változók megjelenítésére alkalmas. Vízszintes tengelye általában az egyes csoportokat, míg a függőleges tengely a gyakoriságokat tünteti fel és az adatokat a legnagyobb gyakoriságútól a legkisebb felé haladva ábrázolja. Így könnyedén le tudjuk róla olvasni az adatok terjedelmét és eloszlásának alakját. 
Valamint az elemzés lényege amit más néven 80/20 szabálynak is neveznek, hogy a problémák 80%-a mögött a kiváltó okok 20%-a áll. Kiválóan alkalmas az adatgyűjtő lapok adatainak elemzéséhez. 

Pareto
ISIKAWA diagram

ISIKAWA vagy ahogy sokan ismerik halszálka diagram segítségével meg tudhatjuk egy bizonyos esemény kiváltó okait. Minőségbiztosítás szempontjából, hiba elemzés során a diagram megmutatja az összes olyan faktort ami a hibát okozhatta. Ugyan ebből az okból, már a termék tervezése során is kiválóan azonosíthatjuk azokat a tényeket amivel egy esetleges meghibásodást megelőzhetünk.

A módszer lényege, hogy a halszálka segítségével csoportokba rendezhetőek a lehetséges okok és ezeket különböző kérdések segítségével, brainstorming keretek között kibontjuk. 

Ezek a csoportok a következők:
  --> Man (ember)
  --> Methode (módszer)
  --> Machine (gép)
  --> Material (anyag)
  --> Measure (mérés)
  --> Milieu (környezet)

isikawa
Fa diagram

A fa diagramot, szokás döntési fának is hívni. Miért? Mert, formája egy faágra hasonlít. Egyszerű, de még is nagyszerű. Számomra a leghatékonyabb egy-egy FMEA elkészítése során, mivel sokkal jobban átlátom vele az ok okozati összefüggéseket, egyes döntési lehetőségeket és az esetleges következményeket. 

Ezt hogyan lehet a legjobban elképzelni? Példának vegyünk egy összeszerelt terméket. Ő lesz a fő elemünk, majd ezt az összeszerelt alkatrészt elkezdjük lebontani az egyes alkatrészek elemeire (másodlagos ág), majd az alkatrészek előállítása során felmerült elemekre (harmadlagos ág)

Fa

Keressen bátran

Török László

Felkeltettem érdeklődését, kérdése vagy kérése van? Esetleg ajánlatot szeretne kérni? 

Ne habozzon keressen bátran és választ találunk az Ön problémáira is.

Kapcsolat

.