Hogyan segített az adatgyűjtés és elemzés optimalizálni egy fémmegmunkálással foglalkozó cég működési költségeit?
Avagy a hatékony adatgyűjtés és elemzés a gyakorlatban
Az adat gyűjtésnél és elemzésnél hasznosabb módszert nem ismerek. Lehet, hogy léteznek olyan megoldások a piacon ami a gép működésével párhuzamosan képes megmondani egy gyártott alkatrészen felmerülő problémákat, ám biztosak lehetünk benne, hogy a módszer adat gyűjtésen és elemzésen alapul.
Hosszas tanulmányok születtek arról hogyan érdemes ezt a módszert használni, de én most nem egy újabb elméleti tanulmányt szeretnék bemutatni. Hanem egy valós példán keresztül nézzük meg, hogy miért tartom hasznosnak az adatok gyűjtését és elemzését a minőségbiztosítás szemüvegén keresztül.
Egy fémmegmunkálással, azon belül is acél lemezek sajtolásával foglalkozó vállalat tulajdonosa azzal keresett meg, hogy nem érti miért növekszik exponenciálisan a selejtes termékek mennyisége az utóbbi fél évben. Az első két hónapban amikor észlelték a selejt százalék emelkedését nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget és betudták szükséges rossznak. Aztán a harmadik hónapban már kissé fájó következményei lettek annak, hogy félvállról vették a problémát.
Miért?
Mert közel 12.000 eurós veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni. Az ügyvezető, a termelési vezetővel közösen próbálta kideríteni a gyökér okokat, de ők a gépen dolgozók hozzáállásának megváltoztatásával próbálták kiküszöbölni a hibát. Ennek köszönhetően a negyedik hónapban, ugyanakkora termelési volumen mellett a selejt költség kicsit vissza esett, de így is jelentős 9000 eurós költséget jelentett. Az ötödik hónapban újra emelkedésnek indult, míg a hatodik hónap végén közel 28.000 euró mínuszt könyvelhettek el.
És ekkor keresett meg a tulajdonos, hogy elege van a "kibeszélő showból", a szép prezentációkból és kimutatásokból. Neki változásra van szüksége, amit valószínűleg egy külső szemlélő jobban tudna segíteni mint az a munkával agyonterhelt kollégái.
Hogyan kezdtem bele?
Először is mivel az idő szorított, átnéztem eddig milyen elemzések történtek. Milyen feljegyzések születtek? Mit dokumentáltak? Miből érezték, hogy baj van? Ugyan ezt a lépés sort interjúkkal is megtettem a két műszakban dolgozó kollégákkal. Majd az elmondottak és leírtak eredményét összevetettem.
Mondanom sem kell a kettő valahogy nem volt összhangban. A gépen dolgozók nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy karbantartás már 2 éve nem történt a gépen, a vezetőség meg ezt elfelejtette nyomon követni. Kérdésemre, hogy milyen karbantartási tervet követnek kiderült, hogy ad-hoc jellegű karbantartási munkákat végeznek. A karbantartó elmondása szerint és feljegyzések szerint is, lelkiismeretesen ellenőrizte a folyadék szinteket (pl: olaj szint) és ha szükségesnek ítélte, akkor után töltött. Mint kiderült az utolsó 6 hónapban ezek az utántöltések jelentősen megszaporodtak és meg is találta, hogy hol folyik el. Aztán tüneti kezelésként, jó szokás szerint felitatással, elszívással próbált kiküszöbölni.
És mi okozta a selejt arányának növekedését?
Ez a kis olajszivárgás csak az egyik ok volt a sok közül. A gépet meg kellett állítani, teljes körű kár és állapotfelmérést kellett rajta elvégeznie a szerviz csapatnak. Szinte az összes szűrő, kopó alkatrész tönkrement és cserére szorult. Persze erről a mélyben rejlő hibáról nem tudtak, mert még működött a gép. Működött, csak éppen nem megfelelően. Ezért nem is kellett rajta meglepődni, hogy a gyártott alkatrészek méreteit és formáját nem volt képes tartani.
Mi lett a megoldás?
A szerviz és karbantartó csapattal együttműködve kidolgoztunk egy adatgyűjtési specifikációt. A specifikáció részletesen kitér arra, hogy milyen adatokra van szükség annak érdekében, hogy a gépen a szükséges beavatkozások megtörténjenek. Ezzel bevezettünk egy beavatkozási határt, amivel a nagy problémák elkerülhetőek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt hiszem ez a dashboard remekül szemlélteti. Mivel szenzorok mérnek, ezért a mért adatok rendkívül gyorsan automatizálhatóak.
Most már látja a karbantartó kolléga, hogy milyen figyelmeztető jelek lehetnek. A teljesség kedvéért, itt még nem álltunk meg a csapattal. Meghatároztunk karbantartási periódusokat, amivel igyekeztünk a TPM-re ráállni. Mi a TPM? Total Preventative Maintenance, az az Teljes Megelőző Karbantartás.
Szóval összességében elmondhatjuk, hogy a probléma valós gyökerének feltárása képes csak a probléma megoldására. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy maga a feltárás folyamata kb másfél hónapot vett igénybe. Meg kellett teremteni a bizalmat, hogy nem felelőst keresek, hanem a problémát szeretném megoldani. Ami aztán sikerült is csapatmunkával. A kidolgozás már gyorsabban ment és közel két hónap alatt stabilizáltuk a folyamatot.
A stabilizált folyamat eredménye pedig, a kevesebb selejt mellett, a vevői határidők betartásának javulását is jelentette. Egy apró változtatás aminek köszönhetően nem csak az ügyfelem, hanem az ügyfelem ügyfele is elégedett.
FELKELTETTE ÉRDEKLŐDÉSÉT?
Szeretne ajánlatot kérni? Vagy csak egyszerűen kérdései vannak amire szeretne megoldást találni?
Keressen bátran elérhetőségeimen!